Keszonbetegség, búvárbaleset, dekompressziós szindróma
A búvárbaleseteket összefoglaló néven dekompressziós sérülésnek nevezzük. Rövidítése: DCI . Ide tartozik a nitrogen buborékok okozta dekompressziós szindróma, a tüdőtúlfeszüléssel járó állapotok és a fül, arc melléküregek barotraumája.
Dekompressziós szindróma, keszonbetegség oka, hogy emelkedéskor, vagyis nyomáscsökkenéskor nitrogénbuborékok keletkeznek a szervezetben, ami nem képes kellő tempóban a tüdőn keresztül távozni és az érpályában elakadásokat okoz.
Tünetei közé tartozik az általános “rossz közérzet”, szokatlanul intenzív fáradtság jelentkezése a merülés után 2-5 órával, izületi fájdalom, bőrviszketés és foltos kiütés, izomgyengeség, végtagi mozgás nehezítettség vagy akár bénulás, énulás, szúrás, bizsergés, zsibbadtság vagy hidegérzé, látászavarok, émelygés, hányás, szédülés, egyensúlyzavar.
A tünetek a merülés után akár több, mint 24 órával is kialakulhatnak.
Mivel a tünetek közül sok általános vagy mással is magyarázható tünet (utázás utáni fáradság, napszúrás, gyomorrontás, izomláz, végtag meghúzás, másnaposság), sajnos sok esetben a búvár tipikus reakciója, hogy biztos nem búvárbaleset történt. Reméli, kis várakozással vagy pihenéssel a panaszok enyhülnak vagy elmúlnak. Rosszabb esetben még a merüléseket is folytatja.
A tünetek jellemzően a merülés utáni első órákban kialakulnak, de előfordul, hogy cask a merülés után akár több, mint 24 órával is kialakulhatnak.
Tüdőtúlfeszülés és tüdőszakadás tünetei (szédülés, eszméletvesztés, görcsök, fejfájás, mellkasi fájdalom, bénulás, szívmegállás) súlyosak és jellemzően a merülés végén jelentkeznek.
Fül, arc és arcüregek barotraumája elégtelen egyenlítés következményei, fájdalommal, vérzéssel járnak és jellemzően a merülés elején, a süllyedés szakaszában már panaszt okoz. A merülés befejezése és felemelkedés a tennivaló.
A keszonbetegség helyi, sürgősségi ellátása
Pihenésről, bő folyadékbevitelről kell gondoskodni és maszkon keresztül 100% légköri oxigénes légzésről kell gondoskodni. Az oxigénlégzés segíti a nitrogen kiürülést, csökkenti a szöveti oxigénhiányt.
Fontos a búvárbiuztosító mihamarabbi értesítése, hiszen nem tudható előrea betegség progressziója és kimenetele. A biztosító akkor szolgáltatja a biztosítását, amennyiben már a tünetek jelentkezésekor értesül az eseményről. Ideális esetben (DAN) tanácsokat ad a további teendők tekintetében. Szükség esetén segít a hazajutásban, felvilágosítást ad legközelebbi keszonkamra feltalálási helyéről. Koordinálja a HBOT kezelést.
Elsősegély után fennmaradó tünetekkel, búvárbalesetek esetén a hiperbár oxigénterápia (HBOT) kezelés az egyetlen hatásos terápia, mely nem azonos egy oxigénes újra merüléssel (nedves rekompresszió). A vizes dekompresszió – bár logikusnak tűnhet – életveszélyes döntés, hisz a balesetet szenvedett búvár tünetei időben súlyosbodhatnak, víz alatti rosszulléte fulladáshoz vezethet.
Nem kezelt búvárbaleset után tartós idegrendszeri sérülés, bénulás vagy tartós fogyatékosság maradhat fenn.
A HBOT terápia célja sokrétű. Kezelés közben csökken a buborék mérete, egyrészt a nyomásnövekedéstől, másrészt hogy az oxigén kimossa a buborék nitrogénjét. A kisebb térfogatú buborékokkal a tüdő már képes egymaga is megbirkózni. Ezen kívül a lezárt szövetek oxigénhez jutnak és csökken a hipoxiát kísérő gyulladásos duzzanat is.
A kezeléseket minél hamarabb meg kell kezdeni, hiszen így valószínűbb a maradványtünetek nélküli teljes gyógyulás.
Kiemelendő, hogy a fentiek miatt a baleset bekövetkezte után több nappal is értelme van a HBOT kezelésnek. A panaszok, tünetek nagy fokban javulhatnak, esetleges maradandó károsodások (rokkantság), magas rehabilitációs költségek is elkerülhetőek lesznek.
Akut esetben a US Navy 6.-os táblázata szerint zajlik a kezelés és általában néhány kezelést jelent, késői DCS esetben több, más profilú kezelés javallt.
A keszonbetegség HBOT-val történő gyógyítása az ún. I.-es típusú indikációk közé tartozik, ami azt jelenti, hogy befogadott típusú indikáció és az orvostudomány jelenlegei álláspontja szerint a hiperbár oxigén kezelés kifejezetten ajánlott és kritikus fontosságú a kimenetel szempontjából.