A Kennedy bébi sztori és a hiperbár oxigén terápia
John F. Kennedy, amerikai elnöknek és feleségének Jackie-nek, 1963-ban koraszülött kisbabája született. Mai sanszokkal a bébi túlélése jobb mint 95% lenne, a 34 hét és a 2100 grammos súly azonban 51 éve életveszélyes állapot volt. A kis Patrick súlyos légzési elégtelen volt, ezt hialin membrán betegségnek hívják és a tüdő értelensége okozza. A bébi körül nagynevű orvoscsapat tüsténkedett és gyorsan a Boston-i Children’s Hospital-be vitték. A team egyik tagja – meg sem lepődünk – dr. Nádas András volt, aki úttörő volt az újszülöttkori kardiológia területén. Az újszülöttkori légzési elégtenelséget akkor semmilyen módszerrel nem tudták hatékonyan gyógyítani, ezért a kisfiút – miután tájékoztatták az elnököt a kockázatokról – a „mégiscsak több mint egy ima” felkiáltással a már akkor a kórházban működő újszülött hiperbár kamárba dugták. A kamrával a veleszületett szívhiba miatti „kék babákat” oxigenizálta dr. Nádas. Patrick-et elnök apuja az üvegen keresztül nézte. Állapota először javult, de a baba 2 napos korában meghalt.
A HBOT nem a hialin memrán betegség gyógyítására való. Azóta tudják mi ez, azt is hogyan kezeljék sikeresen. Viszont már 1963-ban HBOT-t használtak a Boston-i Children’s Hospital-ban.
A teljes cikk itt található, még Nádas doktor magyar akcentusáról sem marad ki belőle egy megjegyzés.
Jules Verne: Utazás a Hold körül
Jules Verne 1870-ben írta az Utazás a Hold körül című regényét. Ezt találjuk a 160.-dik oldalon:
„Én azt mondom, kedves barátaim, létesíteni kellene egy intézményt, oxigén kabinokkal, ahol a legyengült szervezetű emberek néhány órán át tevékeny életet élnének. Képzeljétek el az összejöveteleket, ahol a terem levegője telítve van az éltető elemmel, színházakat, ahol az igazgatóság magasan adagolja az oxigént – micsoda szenvedély lobogna a nézőtéren meg a színpadon!… Hát még hogyha nemcsak az összejövetelek közönségét, hanem az egész népet telíteni lehetne oxigénnel – milyen fürgén működnének a hivatalok, milyen eleven lenne mindenütt az élet! Egy hanyatló nemzetet az oxigén talán nagy és erős nemzetté tenne. Van néhány állam a mi vén Európánkban, amely jól tenné, ha egészsége érdekében oxigénkúrát kezdene.”
Hogy néz ki Verne ötlete a hiperbár történelemben tükrében?
Paul Bert francia orvos, a magasnyomású medicina élettana atyja 1878 (!) -ban írta a “La Pression barometrique” c. művét. Tanulmányozta a gázkeverékek hatásait, leírta az idegrendszeri oxigénmérgezés jelenségét (Bert effektus). Bert fedezte fel a kapcsolatot a nitrogén buborékok és a keszonbetegség között. Ekkor dolgozta ki az experimentális túlnyomás-orvoslás tudományos megközelítését és az ‘új anyag’, az oxigén túlnyomáson való alkalmazását. Egy évre rá, 1879 (!)-ben egy másik francia orvos, Fontaine mobil nyomáskamrában állított fel műtőt.
Vagyis Verne csak pár évvel előzte meg korát és nem is gondolt szamárságot…
Dr. Ágoston Viktor 7135 méter magasban!
Akire most nagyon büszkék vagyunk: dr. Ágoston Viktor!
Kollegánk, Viktor és másik három hegymászótársa, Maku László, Markos Huba és Szász László, a magyar Mt. Nun expedíció alpesi csapatának tagjai, 2015. augusztus 16-án, helyi idő szerint 13 óra 15 perckor, első magyarokként felértek a Nun hegy csúcsára, 7135 m-re!
A csúcstámadás 7 óra mászással sikerült. A mászás Viktor elmondása alapján nehéz volt, nehezebb mint számított rá, a csúcsot a nyugati gerincen keresztül, a klasszikus úton át közelítették meg. Saját kötelet nem vittek, egy két-három héttel ezelőtti expedíció által fennhagyott fix kötelek segítették az útjukat.
A Nun (7135m) a Kun társaként Indiában, a Himalájában, Dzsammu és Kasmír területén fekszik.
Még több izgalmas részletet Viktor blogján találtok:
https://www.facebook.com/