Hiperbár oxigén terápia (HBOT) használata sportsérülések ellátásában
Hiperbár Centrumunkban az elmúlt években számos élsportoló, atléta és olimpikon sportsérülésének rehabilitációjában, gyógyulási idejének felgyorsításában vettünk részt. Így járultunk hozzá többek között Tokay Máté európabajnok wakeboard versenyző felépüléséhez. Hasonlóan, 2012-ben a hiperbár oxigén terápiát használva Dudás Miklós kajak-kenu olimpikon kézközépcsont törésének gyógyulási idejét sikerült lefeleznünk. 2013 nyarán a magyar vízilabdacsapattal utazhatott és így világbajnoki címet szerezhetett Varga Dániel csapatkapitány, aki a kiutazás előtt 3 héttel szenvedett ujjcsont törést ami ezen rövid idő alatt gyógyult nálunk. Idén Fazekas Nándor, az MKB Veszprém kézilabda csapat kapusa kézcsont törése gyógyult néhány hét alatt hiperbár oxigén terápiával és tudott védeni a bajnokok ligája Final Four elődöntőjében. Az év második felében kezeltük sikersen szintén az MKB Veszprém kézilabda csapat sztárjátékosait, Nagy László izomszakadását és Lékai Máté térdműtét utáni csontödémáját. ….. A felsorolásba tartozik Tóth-Lykovcan Ágota olimpikon gyorskorcsolyázónőnk vagy Bozai Gyula cirkálósúlyú magyar bajnok ökölvívó is.
Sok professzionális sportoló használja világszerte gyógyulásának gyorsítása érdekében a HBOT. Vannak sportágak, ahol a sérülésveszély különösen magas: futball, jégkorong, atlétika, amerikai foci, kosárlabda, rögbi, sí, extrém sportok, küzdő sportok.
Az elmúlt évtizedben az a fogalom hogy „versengés” eddig nem látott magasságokba csapott. A sport intenzitása és a sportolók teljesítmény oly mértékben nőtt meg, ami új utakat kíván a sportsérülések ellátásában. A cél – hogy a sérült sportoló az újrasérülés veszélye nélkül minél hamarabb visszatérhessen az aktív csúcsteljesítményt nyújtó formában – evidensen égető az egyéni,- csapat- és sponzori tervekben egyaránt.
A hiperbár oxigén terápia (HBOT) az orvostudomány magasan specializált formája, ahol a páciens a légkörinél magasabb nyomáson 100% oxigént légzik. Az oxigén szállítást eredetileg a vörösvértestek végzik, a vérplazmában oldott formában található O2 elhanyagolható mennyiségű. HBOT során a túlnyomás keszonkamrában hozzuk létre, ahol a Henry féle gáztörvény értelmében a plazmában oldott O2 mennyiség a légzőnyomás nagyságával lesz arányos. A plazmában oldott extra mennyiségű O2 a keringéssel minden szervbe, szövetbe eljut. A sejtszintű, szöveti regeneráció mindig oxigén igényes folyamat. A megnövekedett O2 kínálat számos betegség gyógyításában, általában komplex kezelési terv részeként használható. Non-invazív, fájdalommentes terápia.
A hiperbár oxigén terápia (HBOT) használata a sportsérülések rehabilitációjának idejének lerövidítésében az utóbbi években terjedt el. Használata eleinte empírikus volt, de köszönhetően az egyéb felhasználási területeken zajló intenzív kutatásoknak és klinikai tanulmányoknak, a sportsérülések gyógyítása területéről is egyre több az objektív adat.
Hiperbár oxigén terápia (HBOT) hatásai sportsérülések esetében
Azonnali hatás közé tartozik a szervezet O2 szint többszörösére emelkedése mellett az ödéma (vizenyő) gyors csökkentése és ezzel párhuzamosan a fájdalomcsillapító hatás. Késői hatások között a gyorsult hajszálér-, kötőszövet és egyéb szövet újdonképződést, a csontépítő sejtek aktivitásának fokozását, a keringésbe kerülő őssejtszám növekedést és a szervezet antioxidáns szintjének emelését tarjuk számon.
A sportsérülések a sérülések klasszikus fázisainak megtartásával gyógyulnak: gyulladásos fázis, proliferációs fázis, újraépülés fázisa. Az oxigénnek mindhárom fázisban kiemelkedő szerepe van. [Ishii et al. 2005].
A hiperbár oxigén terápia (HBOT) az utóbbi évtizedben vált a sport medicina részévé. Tekintettel a kis esetszámra csak lassan gyűltnek a tudományosan is felhasználható adatok, sokáig kevés volt a randomizált vagy kettős vak kontrollt használó tanulmány. [Babul and Rhodes, 2000] [Babul et al. 2003].
Ishii és munkatársai a Nagano-i téli olimpiai játékok alatt izomkifáradás kezelésére használta a HBOT-t. [Ishii et al. 2005]. Kutatásában hét olimpiai versenyzőt 6 alkalommal 40 percen keresztül kezelt 1.3 ATA (1.3 abszolút atmoszféra = 2.3 atmoszféra). Azt találta, hogy mindegyikük regenerációja felgyorsult. Korábban hasonló eredményre jutott Fischer és Haapaniemi is. [Haapaniemi et al. 1995; Fischer et al. 1988].
Izomsérülések
Izomsérülés minden edzés alkalmával kialakulhat, az intezív felkészülési időszak mindennapos velejárója: az izmoláz jelensége sem csupán az anaerob erőltetett izommunka során felhalomzódó tejsav hatása – mint ahogy azt sokáig hittük -, hanem elsősorban mikroszkopikus szakadások az izomrostokban. A mikroszakadás helyén gyulladás lép fel, ez okozza a fájdalmat. Hiperbár oxigénterápia hatására, mely során az izmok vérkeringése javul és oxigénellátottsága nő, gyorsul az izomrostok regenerációja.
Több vizsgálatok szerint a a hiperbár oxigénterápia bár javítja az izomsérülések és izomláz regenerálódásának idejét [Germain et al. 2003], [Bennett et al. 2005a], ez az időrövidülés elmarad az egyéb sérüléseknél elért eredményektől, bár mindig hozzáteszik, elfogadható minőségű felmérések csak kevés esetszámban készülnek.
Az izomszakadás az izom sérülések legsúlyosabb formája. Lokális vérzéssel jár, a fájdalom „késdöfés” jellegű, megállítja a sportolót mozdulat közben. Gyógyulási ideje hosszú, hetekben mérhető, szövődménye meszesedés és fibrózis is lehet.
Az első ötlet – hogy izomsérülést HBOT-val kezeljen – több mint harminc éve Oriani-tól ered [Oriani et al. 1982], az első írott beszámoló pedig majd tíz évet váratott magára [James et al. 1993]: Skócia futball csapatának izomsérüléses balaeseteit kezelték hiperbár oxigén terápiával és azt jegyezték fel, hogy a kezeltek esetében a sportolásból kiesett napok száma 55%-al csökkent. Bár ígéretes eredmény, tudományosan mégis nehezen értékelhető, hiszen a sérülések nem voltak standardizálva és a kontroll csoportot is csak a korábbi tapasztalatok adták [Babul et al. 2000].
Rándulások
A mindennapokban ugyanúgy, mint a sportéletben gyakoriak a több szövetet –bőr, csont, izom, más kötőszövetek, idegek- érő zúzódásos sérülések. A trauma hatására sérül a szövet és a benne futó erek egyaránt. A károsodás következtében szöveti duzzanat jön létre, ami tovább rontja a helyi vérkeringést. A szöveti duzzanat a sejtek közötti folyadéktér kiszélesedését jelenti, ami a kapillárisok és a sejtek közötti távolság, így az oxigén diffúziós útjának megnövekedését és a szöveti oxigénellátás további romlását vonja maga után. A sérült erekből a plazma kiáramlik a szövetekbe, azonban hiperbár-oxigén kezelés nélkül ennek oxigénszállító kapacitása jelentéktelen.
1995-ben a Temple University-n zajlott felmint bokaszalag rándulást szenvedett sportolók HBOT után 30%-al gyorsabban térhettek vissza az intenzív edzésmunkába mint nélküle. [Staples and Clement, 1996].
Bennett és munkatársai randomizált kettős-vak kontrollos vizsgálatot végzett: 32 sportolót vettek be a vizsgálatba, akut bokaficam diagnózissal. Két csoportba osztották őket, az egyik csoport HBO kezelésen vett részt, a placebo csoport levegőt kapott. A vizsgálat hét napig tartott, napi 3 kezeléssel. A HBOT csoport tagjai bokaiizület mozgáskorlátozottsága szignifikánsabb rövidebb idő alatt oldódott, valamint a rándulás után közvetlenül alkalmazott HBOT a kontroll csoporthoz képest jelentősen csökkentette a kezelt esetek által jelzett akut fázis fájdalom nagyságát. [Bennett et al. 2005a].
Térdszalag sérülés
A szalagok és ínak sérülése lassan gyógyuló folyamat, az ödémaképződés nagyfokú fájdalommal jár, az érhálózat eredendően alulreprezentált. Randomizált, kontrollált, kettős vak vizsgálatot végzett Soolsmaés munkacsapata: II. fokozatú mediális térdszalag sérült sportolókon vizsgálta a HBOT hatását a sérülés után 72 órával. A kezelt csoport 2 ATA nyomáson 1 órán keresztül légzett 100% oxigént, míg a kontroll csoport 1.2 ATA nyomáson körlevegőt kapott, mindkét csoport 10 alkalommal. A HBOT csoport főleg a fájdalom, funkció javulás, ödéma csökkenés, mozgáskorlátozottság terjedelme és térdhajlítás nagysága területen nyert ért el jelentős javulást a kontroll csoporttal szemben. [Soolsma, 1996].
Keresztszalag sérülés
Kényes helyszín az ín-csont kapcsolódás gyógyulása, a szükséges szövet- és érújdonképződés tempója és eredményessége is nehézkes. Takeyama és munkacsoportja sérült elülső keresztszalag esetén vizsgálta a prokollagén szövet génexpresszióját HBO kezelés hatására. [Takeyama et al. 2007]. A vizsgálatokat később Minhas és munkacsoportja egészítette ki azzal a megfigyeléssel, miszerint a HBOT elősegíti a strukturális fehérjék szintézisét és akadályozza a degeneratív folyamatokat. Kijelenthető, hogy a hiperbár oxigénterpia előnyösen befolyásolja a a keresztszalag sérülések gyógyulását ez elsődleges ellátás után, melyet a British Medical Journal Evidence Center is megerősített. [Minhas, 2010].
Törések
A csont dinamikusan változó szövetünk, folyamatos átépülése jellemzi. A csontsejtek egy része aktívan épít, a másik része lebontja a régi csontot. A helyi oxigénhiány a csonttörések gyógyulásának egyik fő korlátoló tényezője. A törés során nemcsak a csont szerkezete és vérellátása sérül, hanem a csontvégek környeztében a mikrocirkuláció – a szöveteket behálózó finom érhálózat- és a vénás visszaáramlás is károsodik, szöveti vérzések és duzzanat jön létre. A folyamat eredményeképpen az egyébként is rossz vérellátású sérült szövetek keringése elégtelenné válik. Csökken a szöveti oxigéntenzió, kevesebb tápanyag jut a sejtekhez, és bomlástermékeik is kisebb mennyiségben szállítódnak el a vénák útján. Így alacsony lesz azoknak a csontképző folyamatoknak is az aktivitása, amelyek a gyógyulásért felelősek. Mindezek együttesen vezetnek ahhoz az ismert tényhez, hogy a csonttörések gyógyulása az egyik legidőigényesebb feladat a szervezet számára, a gyógyulási idő általában hónapokban mérhető. A hiperbár-oxigén terápia hatására felgyorsul és hatékonyabbá válik a csontgyógyulási folyamat.
A törött csontvégek közé kezdetben véralvadék ékelődik, majd pár nap elteltével a további folyamatok vázaként szolgáló struktúra formálódik, amelybe megkezdődik az erek benövése. Az erekkel fehérvérsejtek áramlanak a régióba és elkezdik felemészteni a véralvadékot és a szöveti törmeléket. A véráramlással szöveti struktúra felépítő fehérjéket – például kollagént termelő- fibroblasztok is a sérült területre vándorolnak, és kialakítják a csontképzés vázául szolgáló kollagén mátrixot. Ezzel egy időben a csont külső kötőszöveti hártyájának sejtjei osztódni kezdenek, porc-, és csontképző sejteket hozva létre A magasabb oxigénkoncentráció mellett ezeknek a sejteknek az aktivitása többszörösére növekszik, így jóval gyorsabban és nagyobb hatékonysággal alakul ki a váz, amely már rugalmasan összetartja a törött csontvégeket. Ez a kezdeti váz a callus. Az erek további benövésével megkezdődik a csontosodás, majd később a csont eredeti szerkezetének helyreállítása, amit a csontot felépítő ásványi anyagok felhalmozása és beépítése kísér. Ezekben a fázisokban a hiperbár oxigén kezelés hatására a normális csontgyógyulásnál tapasztalt ásványi anyag mennyiség sokszorosa jut az új csontba. Nő a kalcium, magnézium, foszfor, nátrium és kálium felvétel, nő a kollagén-képződés. Végeredményben a csontképzés felgyorsul, nő az ásványianyag-tartalom és a kialakuló új csont erősebb, ellenállóbb lesz a kezelés hatására.
Komplikált törések esetében (műtétes belső rögzítés, osteosynthesis, csontbeültetés), a gyógyulás is sokszor ennél is bonyolultabb és elhúzódó, fertőzés, álizület kialakulásának esélye megnő. Komurcu és munkatársai 14 esetet vizsgáltak. Törött, fertőzött sípcsont töréseket kezeltek hiperbár oxigén terápiával. A 20-30 alkalmas HBOT-t műtéttel és csontbeültetéssel egészítették, két betegnél alakult ki fertőzés, később ők is gyógyultak. [Komurcu et al. 2002].
Agyrázkódás
Az agyat a kemény koponyacsont és az agyfolyadék védi. Normál körülmények között az agyfolyadéknak az a szerepe, hogy megakadályozza az agynak a koponyához való ütődését.
Egy kanadai tanulmány rámutat, hogy a korai felnőttkorban sport közben elszenvedett agyrázkódások hatása 30 éven túl is tapasztalható és a megismerési, valamint motoros funkciók romlását okozhatja, ahogy a sportoló idősödik” – mondta Louis De Beaumont, a Montreali Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.
Bármilyen enyhe is az agyrázkódás, az esetek 20%-ban „posztkommóciós szindrómának” elnevezett tünetegyüttes léphet fel. Ez koncentrálási nehézséget, hangulatingadozást, szorongást, fejfájást, szédülést, memóriazavart jelent. A kezelése legtöbbször tüneti és leginkább pihenést javasolnak. Hiperbár oxigénterápiát alkalmazva Boussi-Gross és munkatársai nemrég krónikus – égy éven túli – agyrázkódás szindrómában és agysérülést követően a vizsgálták tünetek változását. 56 betegből oly módon alkottak két csoportot, hogy a páciensek egy része a vizsgálat elején kapott HBOT kezelésben és utána volt kezelés nélküli kontroll hónap, vagy először nem kezelték őket és a vizsgálat második felében részesültek HBOT terápiában. A változás kapcsán így zárták ki a spontán javulást vagy a placebó hatást. A kezelés előtt és után teszteket és vizsgálatokat végeztek. Azt találták, hogy bármelyik HBOT kezelési ütemezésben is vettek részt, a betegek mindig a kezelés után javultak és nem a pihenő, kontroll időszakban.
Összefoglalás
A tanulmányokból kiderül, hogy főleg azok a sérülések profitálnak igazán a hiperbár oxigén terápiából, ahol a sérült szövet hajszálér- és ezzel oxigén ellátottsága eredendően is – szegényes: ilyen az ín, az ínszalag és a csont sérülések. A sérülések gyógyulási ideje egyharmad – fele időre rövídíthető le, hamarabb kezdődhet az edzés fokozatos visszaépítése, és jóval kevesebb lesz az inaktivitási izomleépülés. Az ígéretes eredmények ellenére az orvosi szakirodalomban publikált esetek száma kevés, szponzori- és meccstaktikai megfontolások, az élsportolók egyéb kötelezettségei, nyilvános sajtóhírek és imidzsformálás is befolyásolják. Mindazonáltal a jó hír, hogy a sportsérülésekből való klasszikus felgyógyulási idő lerövídíthető, nem marad rejtve azok előtt, akiknél minden kihagyott nap számít.