Titusz 4 éves volt, mikor megismertük. 7 hónaposan tűnt fel mozgásbeli elmaradása. Diagnózis: oxigén hiányos agykárosodás.
Összesen 100 alkalommal voltak nálunk. A 40.-dik kezelés után édesapja, Csaba így meséli el történetüket.
“A hiperbár oxigénterápiáról a Gyermekfejlesztő házban hallottunk. Utánanéztünk és előttünk volt Peti példája is. Amikor elkezdtük a kezelést annyit vártunk, legalább a depressziója szűnjön meg. Eltűnt belőle az akarat, nagyon nagy volt a frusztráltság érzés és eljutottunk odáig télen, hogy azt mondta, nem akarok Titusz lenni. Soha nem volt első, soha nem tudott nyerni és nem sikerült semi. Ez az első pár kezelés után megszűnt és én már ettől nagyon elégedett voltam. Jelen pillanatban már nem spasztikus, ezt mondta a Dévény tornász. A kezelés úgy zajlik, hogy időre indulunk, érkezünk. Itt is megvan a sorrend, légút tisztítás, tiszta pelenka és ha van idő, kicsit szórakozik a kamratechnikusi székben. Titusz az első alkalommal megtanult kiegyenlíteni és azóta is nagyon ügyesen csinálja. Beülünk a helyünkre, az oxigénmaszkot is szépen viseli. Nagyon jól érzi, magát, gyakorlatilag hazajár, a kezdeti tartózkodás után nagyon jól összebarátkozott mindenkivel. Amikor az első szünet volt, kérdezte mikor megyünk vissza a varázslevegőbe? Tudatosította magában, hogy lelazultak az izmai. Azt mondja, ha felnő, kamratechnikus szertne lenni.”
2013 április